Ráncfelvarrás paradigmaváltás nélkül, avagy a Dáptv. helye a magyar e-közszolgáltatás szabályozás rendszerében
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v5i2.106Kulcsszavak:
digitális technológiák, elektronikus közszolgáltatások, szabályozástörténet, Eüsztv., Dáptv.Absztrakt
A digitális technológiák gyors fejlődése folyamatos jogalkotói reakciót igényel a társadalmi rend fenntartása érdekében. Az eEurope cselekvési terv már korán előirányozta az elektronikus közszolgáltatások fejlesztését a versenyképesség és az állampolgári szolgáltatások javítása céljából. Magyarországon e fejlesztések három területen zajlottak: stratégiaalkotás, jogalkotás és szolgáltatásüzemeltetés, amelyek ideális esetben egymásra épülve működnének, ám a gyakorlatban ez nem mindig valósult meg. A tanulmány a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) egyéves hatálybalépése kapcsán vizsgálja, miként illeszkedik a hazai e-közszolgáltatás szabályozási trendjébe. Célja a Dáptv. elhelyezése abban a folyamatban, amely az EU-s minták követésével indult a 2000-es években, több paradigmaváltással és nem mindig következetes irányokkal. Elemzi az újításokat, a kihagyott lehetőségeket, és megállapítja: nem várható az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényhez (a továbbiakban: Eüsztv.) hasonló fordulat.
Hivatkozások
Bánhidi Z., Dobos I., & Nemeslaki A. (2020). What the overall Digital Economy and Society Index reveals: A statistical analysis of the DESI EU28 dimensions. Regional Statistics, 10(2), 42–62. https://doi.org/10.15196/RS100209
Budai B., Gerencsér B. Sz., & Veszprémi B. (2018). A digitális kor hazai közigazgatási specifikumai. Dialóg Campus Kiadó.
Czékmann Zs. (2016). Információs társadalom és elektronikus kormányzat Magyarországon (PhD értekezés). Miskolci Egyetem. Online: https://web.uni-miskolc.hu/~wwwdeak/czekmann_zsolt_ert.pdf
Czékmann Zs. (2020). eKormányzat Magyarországon – egy negyed évszázad jogalkotási eredményei. Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar.
Czékmann Zs., & Cseh G. (2014). Elektronikus közszolgáltatások a SZEÜSZ-ök tükrében. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica Et Politica, 32, 135–145. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/92803
Czékmann Zs., & Cseh G. (2018). Az elektronikus közszolgáltatások megvalósulása napjainkban Magyarországon. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica Et Politica, 36, 35–47. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/92804
Czékmann Zs., & Cseh G. (2019). Elektronikus közszolgáltatások Magyarországon. In Czékmann Zs. (Szerk.), Infokommunikációs jog (pp. 79–89). Dialóg Campus. Online: https://webshop.ludovika.hu/termek/konyvek/allam-es-jogtudomany/infokommunikacios-jog
Czékmann Zs., & Cseh G. (2021). Az e-ügyintézés hazai szabályozása az EU jogalkotásának tükrében. In Medias Res, 10(2), 221–234. https://doi.org/10.59851/imr.10.2.2
Czékmann Zs., & Cseh-Zelina G. (2023). Hungarian regulation of e-government in the light of EU legislation. Balkan Social Science Review (Bssr), 22(22), 29–49. https://doi.org/10.46763/BSSR232222029c
Czékmann Zs., Cseh G., & Veszprémi B. (2020). Az e-közigazgatás, e-kormányzat szakigazgatása. In Lapsánszky A. (Szerk.), Közigazgatási jog: Szakigazgatásaink elmélete és működése (pp. 329–354). Wolters Kluwer.
Czékmann Zs., Ritó E., & Kiss L. N. (2019). OECD (2003): The E-Government Imperative, OECD E-Government Studies. Paris, Az Európai Unió infokommunikációs stratégiája. In Czékmann Zs. (Szerk.), Infokommunikációs jog (pp. 25¬–42). Dialóg Campus. Online: https://webshop.ludovika.hu/termek/konyvek/allam-es-jogtudomany/infokommunikacios-jog
Csatlós E. (2023a). The Power of Information: (Digital) Authority Procedure in 21st Century Hungary. Bulletin Of The Transilvania University Of Brasov: Series VII: Social Sciences Law, 16(65) Special Issue, 21–30. https://doi.org/10.31926/but.ssl.2023.16.65.3.3
Csatlós E. (2023b). Az ügyfél és a hatósági döntéshozatal a digitalizáció korában. Pro Futuro – A jövő nemzedékek joga, 13(1), 74–101. https://doi.org/10.26521/profuturo/2023/1/13356
Csatlós E., & Mezei P. (2025). The Law of the Algorithmic State in Hungary. Italian Journal of Public Law, 17(2), 621–650. https://doi.org/10.2139/ssrn.4976513
Csáki Gy. B. (2010). Az elektronikus közigazgatás tartalma és egyes gyakorlati kérdései. HVG-Orac.
Csáki-Hatalovics Gy. B. (2020). Az elektronikus közigazgatás fejlődése az elmúlt időszakban az európai kezdeményezések tükrében. In Miskolczi Bodnár P. (Szerk.), Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követő hazai és európai jogfejlődés (pp. 55–76). Wolters Kluwer.
Cseh-Zelina G. (2023). Digital Economy and Society Index – from the perspective of Hungary. Curentul Juridic, 26(1), 21–34. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/186246
Európai Bizottság. (2025). Digital Decade in 2025: progress and outlook. SWD(2025) 290 final. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=celex:52025SC0290
Molnár P. (2024). A digitális közigazgatás szabályozási kérdései. KözigazgatásTudomány, 4(2), 111–124. https://doi.org/10.54200/kt.v4i2.84
Molnár Sz., & Sikolya Zs. (Szerk.). (2015). Fejezetek a magyar e-közigazgatás történetéből (1998-2010). Primaware Kiadó.
Nagy S. (2022). Valami új, valami régi – az elektronikus ügyintézés közigazgatási eljárásjogi törvényeink tükrében. Közigazgatási Eljárási Jogi Közlemények, 2(2), 91–105. Online: http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/36487
Szilágyi K. (2005). Az elektronikus cégeljárásról. Infokommunikáció és Jog, 4, 118–122. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/8206327
Veszprémi B. (2021). A stratégia-alkotástól a SZEÜSZ-ökig, elmélet alapok az e-közigazgatásban. Miskolci Jogi Szemle, 1. különszám, 349–358. Online: https://www.mjsz.uni-miskolc.hu/files/16230/40_veszpr%C3%A9mibernadett_t%C3%B6rdelt.pdf
Downloads
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Zsolt Czékmann, Gergely Cseh-Zelina
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
