Facelift Without a Paradigm Shift, or the Place of Dáptv. in the Hungarian e-Public Service Regulatory System
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v5i2.106Keywords:
digital technologies, electronic public services, regulatory history, Eüsztv., Dáptv.Abstract
The rapid development of digital technologies requires a continuous legislative response to maintain social order. The eEurope Action Plan, from the outset, envisaged the development of electronic public services to improve competitiveness and citizen services. In Hungary, these developments took place in three areas: strategy development, legislation and service operation, which ideally would work on top of each other, but in practice this has not always been the case. The study examines how Act CIII of 2023 on the Digital State and Certain Rules for the Provision of Digital Services (hereinafter: Dáptv.) fits into the regulatory trend of domestic e-public services, in light of the Act's one-year entry into force. It aims to place the Dáptv within the process that began in the 2000s, following EU models, with several paradigm shifts and inconsistent directions. It analyses the innovations and missed opportunities, and concludes that a similar turn of events to Act CCXXII of 2015 on the general rules of electronic administration and trust services (hereinafter: Eüsztv.) is not expected.
References
Bánhidi Z., Dobos I., & Nemeslaki A. (2020). What the overall Digital Economy and Society Index reveals: A statistical analysis of the DESI EU28 dimensions. Regional Statistics, 10(2), 42–62. https://doi.org/10.15196/RS100209
Budai B., Gerencsér B. Sz., & Veszprémi B. (2018). A digitális kor hazai közigazgatási specifikumai. Dialóg Campus Kiadó.
Czékmann Zs. (2016). Információs társadalom és elektronikus kormányzat Magyarországon (PhD értekezés). Miskolci Egyetem. Online: https://web.uni-miskolc.hu/~wwwdeak/czekmann_zsolt_ert.pdf
Czékmann Zs. (2020). eKormányzat Magyarországon – egy negyed évszázad jogalkotási eredményei. Miskolci Egyetem, Állam- és Jogtudományi Kar.
Czékmann Zs., & Cseh G. (2014). Elektronikus közszolgáltatások a SZEÜSZ-ök tükrében. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica Et Politica, 32, 135–145. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/92803
Czékmann Zs., & Cseh G. (2018). Az elektronikus közszolgáltatások megvalósulása napjainkban Magyarországon. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica Et Politica, 36, 35–47. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/92804
Czékmann Zs., & Cseh G. (2019). Elektronikus közszolgáltatások Magyarországon. In Czékmann Zs. (Szerk.), Infokommunikációs jog (pp. 79–89). Dialóg Campus. Online: https://webshop.ludovika.hu/termek/konyvek/allam-es-jogtudomany/infokommunikacios-jog
Czékmann Zs., & Cseh G. (2021). Az e-ügyintézés hazai szabályozása az EU jogalkotásának tükrében. In Medias Res, 10(2), 221–234. https://doi.org/10.59851/imr.10.2.2
Czékmann Zs., & Cseh-Zelina G. (2023). Hungarian regulation of e-government in the light of EU legislation. Balkan Social Science Review (Bssr), 22(22), 29–49. https://doi.org/10.46763/BSSR232222029c
Czékmann Zs., Cseh G., & Veszprémi B. (2020). Az e-közigazgatás, e-kormányzat szakigazgatása. In Lapsánszky A. (Szerk.), Közigazgatási jog: Szakigazgatásaink elmélete és működése (pp. 329–354). Wolters Kluwer.
Czékmann Zs., Ritó E., & Kiss L. N. (2019). OECD (2003): The E-Government Imperative, OECD E-Government Studies. Paris, Az Európai Unió infokommunikációs stratégiája. In Czékmann Zs. (Szerk.), Infokommunikációs jog (pp. 25¬–42). Dialóg Campus. Online: https://webshop.ludovika.hu/termek/konyvek/allam-es-jogtudomany/infokommunikacios-jog
Csatlós E. (2023a). The Power of Information: (Digital) Authority Procedure in 21st Century Hungary. Bulletin Of The Transilvania University Of Brasov: Series VII: Social Sciences Law, 16(65) Special Issue, 21–30. https://doi.org/10.31926/but.ssl.2023.16.65.3.3
Csatlós E. (2023b). Az ügyfél és a hatósági döntéshozatal a digitalizáció korában. Pro Futuro – A jövő nemzedékek joga, 13(1), 74–101. https://doi.org/10.26521/profuturo/2023/1/13356
Csatlós E., & Mezei P. (2025). The Law of the Algorithmic State in Hungary. Italian Journal of Public Law, 17(2), 621–650. https://doi.org/10.2139/ssrn.4976513
Csáki Gy. B. (2010). Az elektronikus közigazgatás tartalma és egyes gyakorlati kérdései. HVG-Orac.
Csáki-Hatalovics Gy. B. (2020). Az elektronikus közigazgatás fejlődése az elmúlt időszakban az európai kezdeményezések tükrében. In Miskolczi Bodnár P. (Szerk.), Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követő hazai és európai jogfejlődés (pp. 55–76). Wolters Kluwer.
Cseh-Zelina G. (2023). Digital Economy and Society Index – from the perspective of Hungary. Curentul Juridic, 26(1), 21–34. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/186246
Európai Bizottság. (2025). Digital Decade in 2025: progress and outlook. SWD(2025) 290 final. Online: https://eur-lex.europa.eu/legal-content/EN/TXT/?uri=celex:52025SC0290
Molnár P. (2024). A digitális közigazgatás szabályozási kérdései. KözigazgatásTudomány, 4(2), 111–124. https://doi.org/10.54200/kt.v4i2.84
Molnár Sz., & Sikolya Zs. (Szerk.). (2015). Fejezetek a magyar e-közigazgatás történetéből (1998-2010). Primaware Kiadó.
Nagy S. (2022). Valami új, valami régi – az elektronikus ügyintézés közigazgatási eljárásjogi törvényeink tükrében. Közigazgatási Eljárási Jogi Közlemények, 2(2), 91–105. Online: http://publicatio.bibl.u-szeged.hu/id/eprint/36487
Szilágyi K. (2005). Az elektronikus cégeljárásról. Infokommunikáció és Jog, 4, 118–122. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/8206327
Veszprémi B. (2021). A stratégia-alkotástól a SZEÜSZ-ökig, elmélet alapok az e-közigazgatásban. Miskolci Jogi Szemle, 1. különszám, 349–358. Online: https://www.mjsz.uni-miskolc.hu/files/16230/40_veszpr%C3%A9mibernadett_t%C3%B6rdelt.pdf
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Zsolt Czékmann, Gergely Cseh-Zelina
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
