The Impact of Digital Transformation on Public Administration Processes: Opportunities and Challenges
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v5i1.93Keywords:
process modelling, BPMN, artificial intelligence, digital public records, automated decision making, interoperabilityAbstract
The aim of this study is to examine the role and evolution of administrative records in the context of digital public administration. The efficient functioning of public data management systems is key to increasing the transparency and efficiency of public administration. The research shows that registers not only support the work of public authorities, but are also essential information tools for citizens and economic operators. The study focuses on the development of information and communication technologies and their impact on public administration. BPMN-based modelling offers the possibility of a digital representation of legislation, which can help to automate and simplify administrative processes. In addition, the potential of artificial intelligence and automated decision making opens up new dimensions in the development of administrative processes, in particular in the area of data processing and speeding up administration. The research addresses the challenges of interoperability of administrative systems, highlighting the importance of regulating the flow of data between different public registers. The successful functioning of digital public administration requires the development of a common set of rules to ensure data reliability and compliance with the legal framework. In conclusion, the study concludes that the digitization of administrative records and the use of new technological solutions are essential for modern public administration. Effective legislation, ensuring data protection and the gradual introduction of new technological developments are essential for the development of public administration systems and the creation of a customer-oriented state.
References
Bhattacharya, A. (2018. május 30.). Four ways of AI to change government. GovInsider. Online: https://shorturl.at/BIRaw
Budai B., Gerencsér B. Sz., & Veszprémi B. (2018). A digitális kor hazai közigazgatási specifikumai. Dialog Campus, Budapest.
Budai B. (2009). Az e-közigazgatás elmélete. Akadémiai Kiadó, Budapest.
Corradini, F., Polini, A., & Re, B. (2015). Inter-organizational business process verification in public administration. Business Process Management Journal, 21(5), 1040–1065. http://doi.org/10.1108/BPMJ-02-2014-0013
Czékmann Zs., Cseh-Zelina G., & Ritó E. (2022). Az automatikus döntéshozatal helye és szerepe a hatósági eljárásban. KözigazgatásTudomány, 2(2), 35–47. https://doi.org/10.54200/kt.v2i2.34
Czékmann Zs., Kovács R., & Ritó E. (2021). Mesterséges intelligencia az államigazgatásban. In Török B., & Ződi Zs. (Szerk.), A mesterséges intelligencia szabályozási kihívásai (pp. 387–402). Ludovika Egyetemi Kiadó.
Csáki-Hatalovics Gy. B. (2021). A digitális közigazgatás. Miskolci Jogi Szemle, 16(1. különszám), 53–61. Online: https://shorturl.at/kkCQm
Európai Bizottság. (2024). Magyarország 2024. évi országjelentése a digitális évtizedről - Magyarország teljesítménye a digitális évtized céljai és célkitűzései felé. Online: https://digital-strategy.ec.europa.eu/hu/factpages/hungary-2024-digital-decade-country-report
Fási Cs. (2018). Gondolatok a digitalizáció hazai helyzetéről. In Méhes T., & Téglási A. (Szerk.), A jövő közigazgatás-tudománya: a Közigazgatás-tudományi Doktori Iskola doktoranduszainak jubileumi tanulmánykötete (pp. 45–59). Dialog Campus.
Fenyvesi N. (2020). Robotszoftverek alkalmazása a Magyar Államkincstárban. Új Magyar Közigazgatás, 13(3), 30–37.
Futó I. (2019). Mesterséges intelligencia alkalmazások – szakértő rendszerek – a közigazgatásban. Új Magyar Közigazgatás, 12(2), 47–65.
Gerencsér B., & Berkes L. (2014). Rendszert a rendszerekben! – avagy gondolatok a nyilvántartások rendszertanáról. Új Magyar Közigazgatás, 7(4), 23–31.
Halmos A., Kriisa, K., Misuraca, G., & Tilesch Gy. (2023. október 2.). MI a társadalomban és a közszolgáltatásokban – Panelbeszélgetés #4. Humans in Charge – Felelősségteljes irányítás az MI korában [nemzetközi szimpózium]. Budapest, Magyarország. Online: https://shorturl.at/DiL58
Horváth I. (1999). Közigazgatási szervezés- és vezetéstan. Dialog Campus.
Ilosvai A. (2023). Az „egy kártya” koncepció. Az e-személyi igazolvány továbbfejlesztésének lehetőségei. Közjogi Szemle, 16(4). 66–73. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/7806821
Kisfaludi A. (2003). Mitől közhiteles a közhiteles nyilvántartás?. Gazdaság és Jog, 11(7–8), 3–15. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/5223156
Kregel, I., Distel, B., & Coners, A. (2022). Business process management culture in public administration and its determinants. Business & Information Systems Engineering, 64(2), 201–221. https://doi.org/10.1007/s12599-021-00713-z
Kun L. (2017). Automatizálás a közigazgatásban? – Az informatikai alkalmazások trendjei a digitalizáció kiteljesedésének időszakában. Új Magyar Közigazgatás, 10(2), 71–75.
Magyarország Kormánya. (2014. február 4.). Nemzeti Infokommunikációs Stratégia 2014–2020. Online: https://shorturl.at/6UjRA
Magyarország Kormánya. (2020. május). Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiája 2020–2030. Online: https://shorturl.at/s7W0J
Magyarország Kormánya. (2022. november 11.). Önkiszolgáló pontok támogatják a gyors ügyintézést a kormányablakokban. Kormányhivatalok. Online: https://shorturl.at/ixKIR
Magyary Z. (1934). Amerikai Államélet. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
Misuraca, G. (2023, október 2.). Az MI kormányzati felügyelete, kormányzás az MI-vel vagy MI általi kormányzás. Humans in Charge – Felelősségteljes irányítás az MI korában [nemzetközi szimpózium]. Budapest, Magyarország. Online: https://shorturl.at/gbL8A
Patyi A., & Varga Zs. A. (2012). Általános közigazgatási jog (az Alaptörvény rendszerében). Dialog Campus.
Reibl D., & Sántha Gy. (2021). A robotizált folyamatautomatizáció (RPA) lehetséges szerepe a közigazgatás működésének modernizálásában. Új Magyar Közigazgatás, 14(1), 56–67.
Sommerville, I. (2016) Software engineering. 10th ed. Pearson Education.
Tamás A. (2014). A közigazgatási jog elmélete. Szent István Társulat.
Taylor, F. (2017). Scientific Management. In J. M. Shafritz, & A. C. Hyde (Szerk.), Classics of Public Administration (pp. 56–58). Cengage Learning.
Torma A. (2005). Az információs társadalom közigazgatási jogi alapkérdései. In Fazekas M., & Ficzere L. (Szerk.), Magyar közigazgatási jog. Általános rész (pp. 583–633). Osiris.
Torres, V., Giner, P., Boñet, B., & Pelechano, V. (2010). Adapting BPMN to Public Administration. In J. Mendling, M. Weidlich, & M. Weske (Szerk.), Business Process Modeling Notation. Second International Workshop, BPMN 2010 (pp. 114–120). Springer. https://doi.org/10.1007/978-3-642-16298-5_11
Turing, A. (1950). Computing machinery and intelligence. Mind, 59(236), 433–460. https://doi.org/10.1093/mind/LIX.236.433
Varga Zs. A. (2017). A közigazgatás és a közigazgatási jog alkotmányos alapjai. Dialog Campus.
Veszprémi B. (2018a). Az elektronikus ügyintézés terjedésének gátjai az állami feladatellátásban. Új Magyar Közigazgatás, 11(1), 63–75.
Veszprémi B. (2018b). Az interoperabilitás kérdésének boncolgatása a közigazgatásban. Pro Bono Publico – Magyar Közigazgatás, 6(2), 174–187. Online: https://shorturl.at/j3eF1
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Balázs Szabolcs Gerencsér, András Ilosvai, Kristóf Imre Karacs, Gábor Kurunczi, András Oláh, András Attila Sulyok, Kálmán Tornai, Ádám Varga
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
