The Practice of the Constitutional Court Dealing with the Problems Concerning the Norm Clarity
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v4i2.88Keywords:
legislation, norm clarity, regulatory conflict, legal delimitation, practice of the Constitutional CourtAbstract
Present study analyses the criteria developed and applied by the Constitutional Court in its decisions after presenting the origins of the norm clarity, its appearance in the literature and the development of the Hungarian substantive law. The practice of the Constitutional Court is divided into two major structural parts: the most important findings of the decisions rendered under the Constitution are summarized in the study, having regard to the fact that the jurisprudence of the Constitutional Court has proved to be extremely consistent over the years in its assessment of the norm clarity; regarding to the decisions adjudicated under the effect of the Fundamental Law, the sphere of analysis covers the problem of contradictory regulation, the relationship of the principle of norm clarity with fundamental rights, and the decisions concerning the criteria of norm clarity in connection with the delimitation of certain separate branches of law. The concluding part of the study presents the conclusions drawn in the light of the decisions analyzed.
References
Balogh-Békesi N. (2015). A Kúria döntése a fővárosi hajléktalanrendeletről. Jogesetek Magyarázata, 1., 39–44.
Cserny Á., Orbán B. A., & Téglási A. (2019). Az integrált jogforrási rendszer. In Gárdos-Orosz F., & Halász I. (Szerk.), Bevezetés az alkotmányjogba (pp. 319–372). Dialóg Campus.
Csink L. (2011). Mérföldkő a jogalkotásban. Pázmány Law Working Papers, 2(22), 1–10. Online: https://shorturl.at/ZHCIe
Drinóczi T., & Petrétei J. (2004). Jogalkotástan. Dialóg Campus.
Dúl J. (2018). A vagyonkezelési szerződés, kitekintéssel a közutakkal kapcsolatos vagyonkezelésre. Opuscula Civilia, 6. Online: https://shorturl.at/xGFTa
Erdős Cs. (2014). Az 1989-es Alkotmányon nyugvó alkotmánybírósági határozatok hatályon kívül helyezésének egyes aspektusai. In Gárdos-Orosz F., & Szente Z. (Szerk.), Alkotmányozás és alkotmányjogi változások Európában és Magyarországon (pp. 297–315). Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv.
Ficsor K., & Patyi A. (2022). A jogegységi panasz eljárás mint a jogegység biztosításának eszköze a Kúria gyakorlatában. Kúriai döntések – Bírósági határozatok, 8. Online: https://shorturl.at/sYXXF
Fröhlich J., & Gárdos-Orosz F. (2015). Az Abtv. 26. § (1) bekezdés szerinti alkotmányjogi panasz befogadási gyakorlata. In Bitskey B., & Török B. (Szerk.), Az alkotmányjogi panasz kézikönyve (pp. 131–155). HVG-ORAC.
Fuller, L. L. (1995). Az erkölcs, ami lehetővé teszi a jogot. In Takács P. (Szerk.), Joguralom és jogállam (pp. 111–115). Osiris.
Gárdos-Orosz F. (2019). Jogállamiság. In Gárdos-Orosz F., & Halász I. (Szerk.), Bevezetés az alkotmányjogba (pp. 49–59). Dialóg Campus. Online: https://shorturl.at/XeAn5
Győrfi T., Jakab A., Salát O., Sonnevend P., Sulyok G., Kovács M., & Tilk P. (2009). 2. § – Alkotmányos alapelvek; ellenállási jog. In Jakab A. (Szerk.), Az Alkotmány kommentárja (pp. 127–238). Századvég.
Jakab A. (2005). A jogrendszer horizontális tagozódása. JURA, 11(2), 91–100. Online: https://shorturl.at/jVb5t
Kadlót E. (2015). Alaptörvényben biztosított jog, illetve alapjog sérelme. Acta Universitatis Szegediensis Forum Acta Juridica et Politica, 5(2), 47–67. Online: https://shorturl.at/ZxvXU
Kiss L. (1996). A jogforrási rendszer és a jogalkotás alkotmányos szabályozásának néhány kérdése. Acta Universitatis Szegediensis: Acta Juridica et Politica, 49, 289–301. Online: https://shorturl.at/TUmVP
Kocsis M. (2005). Jogállam és jogbiztonság. In Weller M. (Szerk.), Jogállam és jogbiztonság (pp. 45–73). Emberi Jogok Központja Közalapítvány.
Koi Gy. (2011). Jogalkotásunk szabályozásának fordulópontjai – A kezdetektől a 2010. évi CXXX. törvényig. Jog – Állam – Politika, 3(3), 63–95. Online: https://shorturl.at/htQ5A
Koi Gy. (2023). A közigazgatásban alkalmazott nem közigazgatási jog. In Jakab A., Könczöl M., Menyhárd A., & Sulyok G. (Szerk.), Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Közigazgatási jog rovat, rovatszerkesztő: Balázs I.). Online: https://shorturl.at/SgdnG
Kukorelli I. (Szerk.). (2007). Alkotmánytan I. Osiris.
Kurunczi G. (2012). A jogbiztonság alkotmányos elvének érvényesülése a gyakorlatban. In Verebélyi I. (Szerk.), Az állam és jog alapvető értékei a változó világban (pp. 22–29). Széchenyi István Egyetem Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. Online: https://shorturl.at/qo9yE
Küpper, H. (2011). A jogállam követelményei az Európai Unióban és Magyarország Alaptörvénye. Jura, 17(2), 93–107. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/9054819
Lenkovics B. (2015). Adalékok a jogbiztonsághoz. Alkotmánybírósági Szemle, 6(1) 77–81. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/4464237
Manhertz T. I. (2020). Az alkotmányos büntetőjog fogalmának alakulása az Alkotmánybíróság határozataiban. In Bándi Gy. (Szerk.), A sokoldalúság okán. Doktorandusz tanulmányok a Pázmány jogászképzésének 25. tanévében (pp. 101–116). Pázmány Press. Online: https://shorturl.at/p8YBK
Manhertz T. I. (2022). Alkotmánybírósági hatáskörök jogösszehasonlító vizsgálata. Pázmány Press.
Morus, T. (1943). Utópia. Franklin Társulat.
Orbán E. (2016). A bírói döntések ellen benyújtott alkotmányjogi panaszok tapasztalatai. Magyar Jog, 63(10), 577–588. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/3280423
Petrétei J. (2023). Jogalkotás. In Jakab A., Könczöl., Menyhárd A., & Sulyok G. (Szerk.), Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Jogbölcselet rovat, rovatszerkesztő: Szabó M., & Jakab A.). Online: https://shorturl.at/uJ2x1
Petrétei J. (2023). Kodifikáció. In Jakab A., Könczöl M., Menyhárd A., & Sulyok G. (Szerk.), Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Jogbölcselet rovat, rovatszerkesztő: Szabó M., & Jakab A.). Online: https://shorturl.at/OOG4S
Rotterdami Erasmus (1987). A keresztény fejedelem neveltetése. Európa.
Sólyom L. (2001). Az alkotmánybíráskodás kezdetei Magyarországon. Osiris.
Stumpf I. (2022). Az Alkotmánybíróság a régi és az új alkotmányos erőtérben. In Zakariás K. (Szerk.), Az alkotmánybírósági törvény kommentárja (pp. 27–39). Pázmány Press. Online: https://shorturl.at/LrhoB
Szaniszló K. (2017). Államszervezeti fogalmak útvesztőjében. Jogállamiság, népszuverenitás – egy lehetséges értelmezés. JURA, 23(2), 421–434. Online: https://shorturl.at/jaI1t
Szilágyi P. (2006). Jogi alaptan. Osiris.
Szilvásy Gy. P. (2012). A jogalkotásra vonatkozó magyar jogi szabályozás történeti áttekintése. In: Hollán M. (Szerk.), Két konferencia a hatékony államról – a hatékony államért (pp. 86–94.). Budapesti Corvinus Egyetem.
Szladits K. (Szerk.). (1941). A magyar magánjog. I. kötet. Grill Károly.
Tilk P., & Naszladi G. (2015). Az Alkotmánybíróságra vonatkozó szabályozás átalakulása 2010 után. In Gárdos-Orosz F., & Szente Z. (Szerk.), Jog és politika határán. Alkotmánybíráskodás Magyarországon 2010 után (pp. 41–74). HVG-ORAC.
Tóth J. Z. (2019). A jogállamiság tartalma. Jogtudományi Közlöny, 74(5), 197–202. Online: https://shorturl.at/AgdaZ
Tóth J. Z. (2019). Jogalkotástan. Jogdogmatikai és jogszabályszerkesztési ismeretek. Dialóg Campus.
Varga Cs. (1980). Jogalkotás. In Szabó I. (Szerk.), Állam- és jogtudományi enciklopédia (pp. 811–825). Akadémiai.
Varga Zs. A. (2020). Jogállamiság. In Csink L., Schanda B., & Varga Zs. A. (Szerk.), A magyar közjog alapintézményei (pp. 347–397). Pázmány Press. Online: https://shorturl.at/KvJo8
Vladár Zs. (2023). Jogbiztonság és kodifikáció: a normavilágosság mint jogbiztonság – Szemelvények a normavilágosság követelményét érintő alkotmánybírósági gyakorlatból. Parlamenti Szemle, 8(1), 19–34.
Juhász D., Varga Zs. A., & Zakariás K. (2022). Az alkotmányjogi panasz. In Zakariás K. (Szerk.), Az alkotmánybírósági törvény kommentárja (pp. 265–385). Pázmány Press. Online: https://shorturl.at/qfUMM
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2024 Tamás István Manhertz
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
