Theoretical Background, Challenges and Current Issues of Hungarian Public Administration in the 21st Century
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v4i1.77Keywords:
administrative reform, new public management, good governance, neo-Weberianism, unorthodox Hungarian modelAbstract
In the age of the information society, the question is not whether there is information, but how we can find it. The growing administrative tasks not only provide society with more information, but also require more information. By the 21st century, it has become clear that the current perception of government and public administration in developed countries needs to be changed through reform, because the increasing scale of information production and acquisition demands it. Reforms have been (are being) implemented along three models: the technical, the value and participation and the regulatory approaches. The paper presents the characteristics of these theoretical approaches and then examines the Hungarian reforms after the regime change of 1989/1990. For the post-2010 reforms, it concludes that ours is a fourth, a peculiarly Hungarian approach, best described by the adjective 'unorthodox'. In order to justify this, it presents the specific Hungarian solutions implemented in the organisation and functioning of central, regional and local public administration. The final conclusion is that the Hungarian reforms have been successful, but by no means that all is well with their implementation. However, new research is needed to identify and quantify the problems, the results of which could be published in a new study.
References
Ágh A. (2006). A magyar közigazgatási reform alapjai. In Ágh A., & Somogyvári I. (Szerk.), A közigazgatási reform új perspektívái (pp. 7–28). Új Mandátum. Online: https://shorturl.at/hpwER
Balla Z. (2017). A rendészet fogalmának, tartalmának evolúciója. Belügyi Szemle, 65(5), 105–115. https://doi.org/10.38146/BSZ.2017.5.7
Balázs I. (1992). Közigazgatás a 90-es években: tendenciák és újítások. Magyar Közigazgatás, 42(9), 513–516.
Balázs I. (2016). A „jó közigazgatás” illúziója. In Csefkó F. (Szerk.), Közjog és Jogállam. Tanulmányok Kiss László professzor 65. Születésnapjára (pp. 31–43). Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Online: https://shorturl.at/mtV06
Bihari M. (2016). A rendszerváltás magyar útja és feltételei (1988-1990). In Csefkó F. (Szerk.), Közjog és jogállam. Tanulmányok Kiss László professzor 65. Születésnapjára. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.
Csuth S., & Gáspár M. (Szerk.). (1988). A közigazgatás fejlesztése és szervezése. MTA Államtudományi Programiroda.
Európai Bizottság. (2017). A közigazgatás színvonala. Európai szemeszter – tematikus tájékoztató. Online: https://shorturl.at/iG9QK
Gajduschek Gy. (2009). Modern közmenedzsment. In Polonyi A., & Polonyi Gy. (Szerk.), Versenyvizsga középszintű oktatási-képzési segédanyag. Kormányzati Személyügyi Szolgáltató és Közigazgatási Képzési Központ.
Gál A. L. (2014). Gondolatok a Magyary Program 2020 elé. Polgári Szemle, 10(1–2), 207–223. Online: https://shorturl.at/cFO28
Gellén M. (2021). A közigazgatás jövője a következő évtizedben. In Rixer Á. (Szerk.), A járvány hosszú távú hatása a magyar közigazgatásra (pp. 27–45). Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar. Online: https://shorturl.at/zGX69
Hornyacsek J. (Szerk.). (2019). A védelmi igazgatás működésének gyakorlati tapasztalatai napjaink kihívásainak tükrében. Dialóg Campus. Online: https://shorturl.at/ciuCK
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). (2011). Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program (11.0).
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). (2012). Magyary Zoltán Közigazgatás-fejlesztési Program (12.0).
Kristó Gy. (2001). A magyar államalapítás. História, 23(5–6), 8–11.
Lynn Jr., L. E. (2006). Public Management: old and new. Routledge.
Lőrincz L. (1998). Európai integráció - magyar közigazgatás. Magyar Közigazgatás, 48(7), 402–406.
Lőrincz L. (2001). Külföldi hatások a magyar közigazgatásban. Európai Közigazgatási Szemle, 1(1), 4–8.
Lőrincz L. (2007). Közigazgatási reformok: mítoszok és realitás. Közigazgatási Szemle, 1(2), 3–13.
Magyary Z. (1931). A magyar közigazgatás gazdaságosságának és eredményességének biztosítása. Athenaeum Irodalmi és Nyomdaipari RT.
Magyary Z. (1942). Magyar közigazgatás. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
Masuda Y. (1988). Az információs társadalom. OMIKK.
Miniszterelnökség. (2015). Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejlesztési Stratégia 2014-2020. Online: https://shorturl.at/vMNbk
Montesquieu, C. S. (1982). A törvények szelleméről.
Noam, E. M., & Wolfson, A. J. (Szerk.). (1997). Globalism and Localism in Telecommunications. Elsevier Science.
Pálné Kovács I. (2016). A magyar területi közigazgatási reformok főbb állomásai. In Pálné Kovács I. (Szerk.), A magyar decentralizáció kudarca nyomában (pp. 73–85). Dialóg Campus. Online: http://hdl.handle.net/11155/1312
Pintér R. (Szerk.). (2007). Az információs társadalom. Az elmélettől a politikai gyakorlatig. Gondolat – Új Mandátum.
Osborne, D., & Gaebler, T. (1994). Új utak a közigazgatásban. Kossuth.
Torma A. (2004). A közigazgatási szervek közötti kapcsolatrendszer, különös tekintettel az irányításra és a felügyeletre. Magyar Közigazgatás, 54(8), 449–480.
Torma A. (2010). Adalékok a közmenedzsment-reformok elméleti hátteréhez és főbb irányzataihoz. Publicationes Universitatis Miskolcinensis. Sectio Juridica et Politica, 28, 315–338. Online: https://shorturl.at/eL4V4
Torma A., Czékmann Zs., Nyitrai P., Szabó B., Ritó E., Czibrik E., & Cseh G. (2022). Gondolatok a magyar közigazgatási stratégiaalkotásról, különös tekintettel a központi szervekre. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 10(1), 46–64. https://doi.org/10.32575/ppb.2022.1.3
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2024 András Torma
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
