Simplification and acceleration of procedures: licence and notification

Authors

DOI:

https://doi.org/10.54200/kt.v2i2.41

Keywords:

red tape reduction, notification, controlled notification, licence, enforcement of public interest

Abstract

Simplifying and speeding up regulatory procedures is essential in order to cut red tape and reduce the administrative burden on citizens and businesses, which is necessary to increase competitiveness. One of the means to achieve this goal is to reduce the scope of activities subject to authorisation or licence. For several activities previously subject to licence, the licensing (regulatory) procedure has been abolished or replaced by a notification procedure. The commencement and continuation of these activities are no longer subject to the application of the law by an authority (licensing) based on prior intervention, to the conduct of a regulatory procedure and to the adoption of a regulatory decision (licence), but only the commencement and continuation of the activity need to be notified to the authority. On the basis of the notification, it is the notifier’s responsibility to perform the activity in a lawful and professional manner, which is monitored and supervised by the authority, and the authority will intervene ex post in the event of any infringement.

The examination of licensing procedures shows, on the one hand, a reduction in the number of types of activity that are subject to a licensing procedure, as compared to notification procedures. On the other hand, in order to enforce the public interest and the rights and legitimate interests of others, the emphasis has shifted from the application of the law by the authorities (licensing) based on prior intervention and from the application of the related principle of prevention of infringements to the official control and supervision-type activities, and ex-post intervention (sanctions, etc.) in the event of infringement.

Licensing and notifications were further differentiated during the first wave of the coronavirus epidemic, with the introduction of controlled notification as a new legal instrument, allowing certain activities subject to licence to be started and continued on the basis of controlled notification.

References

F. Rozsnyai, K., Hoffman, I., & Bencsik, A. (2021). Az általános eljárási szabályok: üres kagylóhéjak? Jogtudományi Közlöny, 76(7–8), 309–318.

F. Rozsnyai, K., & Szalai, É. (2020). A közigazgatási hatósági eljárásjog európaizálódása. In Fazekas, M. (Szerk.), Közigazgatási jog. Általános rész III (pp. 158–166). ELTE Eötvös Kiadó.

Gyurita, R. (2020). Közigazgatás tevékenységfajtái. In Hulkó, G., & Király, P. B. (Szerk.), A közigazgatási jog elmélete és gyakorlata (pp. 129–175). Universitas-Győr Nonprofit Kft.

Kalas, T. (2017). Hatósági ellenőrzés. In Petrik, F. (Szerk.), A közigazgatási eljárás szabályai I. Az általános közigazgatási rendtartás magyarázata (pp. 218–224). HVG-ORAC.

Madarász, T. (1989). A magyar államigazgatási jog alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó.

Szalai, É. (2020a). A közigazgatás hatósági tevékenysége. In Fazekas, M. (Szerk.), Közigazgatási jog. Általános rész III (pp. 143–154). ELTE Eötvös Kiadó.

Szalai, É. (2020b). A közigazgatás működése, tevékenységfajtái. In Fazekas, M. (Szerk.), Közigazgatási jog. Általános rész I (pp. 65–82). ELTE Eötvös Kiadó.

Jogi források:

Az Európai Parlament és a Tanács 2006. december 12-i, a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelve.

Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény.

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvény hatálybalépésével és a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelv átültetésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi LVI. törvény.

A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény.

A közigazgatási bürokráciacsökkentéssel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2015. évi CLXXXVI. törvény.

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény.

A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény.

A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény.

A kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet.

Az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról szóló 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet.

A lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendelet.

A veszélyhelyzet alatti engedélykötelezettségről, valamint az ellenőrzött bejelentésről szóló 191/2020. (V. 8.) Korm. rendelet.

A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény indokolása.

Published

2022-12-07

How to Cite

Simplification and acceleration of procedures: licence and notification. (2022). KözigazgatásTudomány (AdministrativeScience), 2(2), 68-81. https://doi.org/10.54200/kt.v2i2.41