The legal status of autonomous regulatory bodies and their place in the system of public administration

Authors

  • János Kálmán Széchenyi István University

DOI:

https://doi.org/10.54200/kt.v1i2.17

Keywords:

autonomy, legislation, autonomous regulatory body, fundamental law, regulatory body

Abstract

With the entry into force of the Fundamental Law of Hungary, the autonomous regulatory body as a type of administrative body was included among the central state administrative bodies, namely the central state administrative bodies with autonomy. A specific feature of autonomous regulatory bodies is that they also have the power to legislate within the framework of their regulatory activity, i.e. they can intervene in the relations of the sector they administer by establishing generally binding rules of conduct, which are enforced through the official activities falling within their remit. The characteristics of the legal status of autonomous regulatory bodies and the components of their autonomy are therefore of particular importance in the system of public administration, in that the autonomy of autonomous regulatory bodies, the content and the degree of their independence are not identical - unlike autonomous state administration bodies - but are adapted to the professional content and the EU and constitutional requirements of the specialised area of administration for which the Fundamental Law authorises Parliament to establish these bodies.

References

Balogh J. (2012). Az önálló szabályozó szervek. In Trócsányi L., Schanda B. (Szerk.), Bevezetés az alkotmányjogba. HVG–ORAC.

Chronowski N., Drinóczi T., Kocsis M. (2011). Mozaikok, azaz milyen értelmezési kérdéseket vet fel az Alaptörvény? In Drinóczi T. (Szerk.), Magyarország új alkotmányossága. Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar.

Csink L., Mayer A. (2012). Variációk a szabályozásra. Médiatudományi Intézet.

Fazekas J. (2015). Az önálló szabályozó szervek rendeletalkotási tevékenysége Magyarországon, Új Magyar Közigazgatás, 8(2), 15-21.

Fazekas J. (2018). Önálló szabályozó szerv. In Jakab A., Fekete B. (Szerk.), Internetes Jogtudományi Enciklopédia.

Fazekas J. (2020). Autonóm államigazgatási szervek. In Jakab A., Könczöl M., Menyhárd A., Sulyok G., (Szerk.). Internetes Jogtudományi Enciklopédia

Fazekas J. (2010). A 2006. évi közigazgatási szervezeti törvény négy éve a Kormány szervezetalakítási szabadságának szemszögéből. In Nagy M. (Szerk.), Jogi tanulmányok II. kötet. ELTE Állam- és Jogtudományi Kar.

Fazekas M. (2017). Közigazgatási jog. Általános rész I. ELTE Eötvös Kiadó.

Ferenczi E. (2000). Az önálló szabályozó szerv tevékenysége mint parakodifikációs jelenség. Állam- és Jogtudomány, 41(3-4), 311-326

Jakab A. (2011). Magántervezet, szakmai álláspont kialakítása céljából

Jakab A. (2012). Az új Alaptörvény keletkezése és gyakorlati következményei. HVG–ORAC.

Kovács A. Gy. (2009). Mitől szabályozó egy hatóság? In Valentiny P., Kiss F. L. (Szerk.), Verseny és szabályozás 2008. MTA Közgazdaságtudományi Intézet.

Lapsánszky A., Patyi A., Takács A. (2017). A közigazgatás szervezete és szervezeti joga. Dialóg Campus Kiadó.

Lapsánszky A. (2014). A szabályozó hatóságok jogállásának, szervezetének és „szabályozó” feladatainak elméleti alapjai sajátosságai. Új Magyar Közigazgatás, 7(3), 3, 9-10

Lapsánszky A. (2015). A szabályozó hatóságok jogállásának, működésének elméleti alapjai, kérdései. In Fazekas M. (Szerk.), Gazdaság és közigazgatás: Tanulmányok Ficzere Lajos tiszteletére. ELTE Eötvös Kiadó.

Temesi I. (2013). Az önálló szabályozó szervek. In Patyi A.,Téglási A. (Szerk.), Államtan és a magyar állam szervezete. Nemzeti Közszolgálati Egyetem.

Published

2021-11-17

How to Cite

The legal status of autonomous regulatory bodies and their place in the system of public administration. (2021). KözigazgatásTudomány (AdministrativeScience), 1(2), 74-85. https://doi.org/10.54200/kt.v1i2.17