Administrative sanctions in emergency situations
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v1i1.2Keywords:
administrative sanction system, misdemeanor, objective administrative sanctions, pandemic, law enforcementAbstract
The study examines how the administrative sanction system has been affected by the epidemiological emergency caused by COVID-19. The starting point of the study is that the administrative sanction system has undergone a major transformation in recent years, which is reflected in the shift between objective and subjective sanctions, and in the fact that, under the Sanctions Act that entered into force on 1 January 2021, infringements are no longer - de jure - administrative sanctions. At the same time, from 2012 onwards, infringements have been shifted to criminal law and the number of proceedings has been declining slightly but steadily in recent years. The epidemic emergency has also affected these trends, breaking and reversing them, as the legislator has primarily used the application of the law on infringements to enforce the epidemic rules and only to a lesser extent objective sanctions, in order to ensure more effective enforcement. The paper presents the elements and theoretical background of these processes.
References
Árva Zs. (2012). Merre tovább szabálysértési jog? Új Magyar Közigazgatás, 5(9), 46-53.
Árva Zs. (megjelenés alatt) In memoriam szabálysértési jog? In Ünnepi Tanulmánykötet Tamás András 80. születésnapja alkalmából.
Árva Zs. (2008). Fejezetek a közigazgatási büntetőbíráskodás elmélettörténete köréből. (DELA)
Blutman L. (1996). Az ártatlanság vélelme - a büntetőjogon kívül is? Bírák Lapja, 6(1-2), 57-76. online: https://bit.ly/3x4W73L
Gajduschek Gy. (2008). Rendnek lennie kell. KSZK ROP Programigazgatóság.
Hollán M. (2020). A járványügyi szabályszegés „dekriminalizációja”: felemás büntetőpolitikai félfordulat járvány idején. MTA Law Working Papers, 24, 1-36. online: https://bit.ly/3lZzmaV
Kerezsi K. (2006). A közvélemény és a szakemberek a helyreállító igazágszolgáltatásról. Büntetőjogi kodifikáció, 6(2), 3-20
Madarász T. (1989). Az államigazgatási jogi szankció fogalma és fajtái. ELTE ÁJK
Nagy M. (2011). Interdiszciplináris mozaikok a közigazgatási jogi felelősség dogmatikájához. ELTE Eötvös Kiadó.
Nagy M. (2008). Objektíven a közigazgatási objektív felelősségről – az üzembentartó objektív felelőssége apropóján. Közigazgatási Szemle, 2(2), 2-14.
Nagy M. (2012). Quo vadis Domine? Jogtudományi Közlöny, 67(5), 217-226. online: https://bit.ly/38wPWvI
Szatmári L. (1990). Bírság a magyar államigazgatásban. In Madarász T. – ifj. Szatmári L. (Szerk.), A jogi felelősség és szankciórendszer elméleti alapjai. 12. ELTE ÁJK
Jogi források
az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény
az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény
a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény
a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény
a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény
a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény
a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény
a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes szabályok megállapításáról és a járványügyi intézkedésekkel kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló 2020. évi CIV. törvény
/2009. (V. 28.) AB határozat, ABH 2009, 501.
/2012. (XI. 14.) AB határozat, ABH 2012, 185, 196.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2021 Zsuzsanna Árva

This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.