A diszkrimináció elleni küzdelem és az ombudsman intézményének összekapcsolódása Magyarországon
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v5i2.104Kulcsszavak:
ombudsman, Egyenlő Bánásmód Hatóság, Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, egyenlő bánásmód, diszkrimináció, szervezetrendszerAbsztrakt
A diszkrimináció elleni küzdelem örökzöld téma a nyugati társadalmakban. A kérdés különösen aktuálisnak tekinthető hazánkban, mivel 2021-ben az Egyenlő Bánásmód Hatóság beolvadt az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalába, így jelentősen módosult a diszkrimináció elleni védelem intézményrendszere. Ezen szervezeti átalakítást számos kritika érte megvalósulásakor, mivel olyan rendszertani problémákat szült, amik nemcsak dogmatikailag feloldhatatlanok, hanem a hatékony jogérvényesítésnek is gátját szabják. A tanulmány megvizsgálja ezen aggályok létjogosultságát, az átalakítás óta kialakult helyzetet, valamint az alapvető jogok biztosának gyakorlatát a diszkriminációs ügyek tekintetében. Bár az Egyenlő Bánásmód Hatóság megszűnése óta már több év eltelt, a téma továbbra is aktuálisnak tekinthető, mivel a problémák orvoslására azóta sem került sor, sőt megállapítható, hogy az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítése mindinkább perifériára szorul a magyar hatósági jogalkalmazásban.
Hivatkozások
Bán-Forgács N. (2020). A magyar adatvédelmi ombudsman intézményének megszűnése és ennek jogkövetkezményei. MTA Law Working Papers, 3. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/135196
De Negri L. (2021). Az ombudsman és az egyenlő bánásmód előmozdítását szolgáló szervek közötti kapcsolat Magyarország és Horvátország viszonylatában. Miskolci Jogi Szemle, 16(4), 99–116. https://doi.org/10.32980/MJSz.2021.4.1260
Farkas L. & O’Farrell, O. (2015). Reversing the burden of proof. Practical dilemmas at the European and national level. Publication office of the European Union. https://doi.org/10.2838/05358
GANHRI. (2022). Report and Recommendations of the Virtual Session of the Sub-Commettee on Accreditation. Online: https://bit.ly/3ZeGrI5
Gárdos-Orosz F. (2020). Az alapjogok korlátozása. In Jakab A., Könczöl M., Menyhárd A., & Sulyok G. (Szerk.), Internetes Jogtudományi Enciklopédia (Alkotmányjog rovat, rovatszerkesztő: Bodnár E., & Jakab A.). Online: https://ijoten.hu/szocikk/az-alapjogok-korlatozasa
Glušac, L. (2020). Strengthening Ombudspersons in Central and Eastern Europe. The German Marshall Fund of the United States Policy Paper, 7. Online: https://www.gmfus.org/news/strengthening-ombudspersons-central-and-eastern-europe
Haász V. (2021). Reaktív ombudsmanból proaktív emberi jogi biztos lett? Magyarország nemzeti emberi jogi intézményének rövid értékelése tíz év távlatából. Közjogi Szemle, 14(2), 27–33. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/5385246
Hardy, S., & Schraepen, T. (2024). The state and effects of discrimination in the European Union. OECD Working Papers, 26. https://doi.org/10.1787/7fd921b9-en
Kádár A. (2024). Country report non-discrimination. Transposition and implementation at national level of Council Directives 2000/43 and 2000/78. Hungary 2024. Publication Office of the European Union. https://doi.org/10.2838/5074
Kováts B. (2021). XV. cikk. Egyenlőségi klauzula. In Csink L. (Szerk.), Alapjogi kommentár az alkotmánybírósági gyakorlat alapján (pp. 185–199). Novissima.
Lenkovics B. (2002). 2002. évi téli rendkívüli ülésszak. Országgyűlési Napló, 43, 207–211 Online: https://bit.ly/4945L8v
Magyar Helsinki Bizottság. (2022. szeptember 6.). Mi az ombudsman? Miben segít? Hogy fordulj hozzá?. Online: https://helsinki.hu/ombudsman/
Majtényi L. (2019) Autonómia küzdelem, vagy megalkuvás, avagy az alapjogvédelem és az ombudsman titkos élete. Élet és Irodalom, 25(63), Online: https://bit.ly/48S8Ycx
Neményi M., Ságvári B., & Tardos K. (2019). A diszkrimináció személyes és társadalmi észlelése és az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogtudatosság. Kutatási eredmények 2019. Egyenlő Bánásmód Hatóság. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/104962
Németh M., & Orbán E. (2013). Új ombudsmant választott az Országgyűlés. Ars Boni, 1(2), 99–106. Online: https://arsboni.hu/wp-content/uploads/2014/02/ArsBoni_2013_2.pdf
Sziklay J. (2011). Az ombudsman nemzeti emberi jogi intézményi (NHRI) státusa. Nemzet és Biztonság – Biztonságpolitikai Szemle, 4(10), 86–90. Online: https://bit.ly/4r44tT5
Takács A. (2015). Az ombudsman eszméje és megvalósulásának formái. Pro Publico Bono – Magyar Közigazgatás, 3(2), 39–61. Online: http://real.mtak.hu/id/eprint/92611
Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). (2024). Az egyenlő bánásmód védelmére hivatott hatóság működésének kritikája. Online: https://bit.ly/4fPQWIR
Varga Zs. A. (2004). Ombudsmanok Magyarországon. Rejtjel.
Varga Zs. A. (2012). Ombudsman, ügyész, magánjogi felelősség. Pázmány. Online: https://bit.ly/4o3bP6p
Varga Zs. A. (2019). Az ombudsman. In Trócsányi L., Schanda B., & Csink L. (Szerk.), Bevezetés az alkotmányjogba (pp. 261–273). HVG-ORAC.
Xuclà, J. (2013. június 21.). Strengthening the institution of ombudsman in Europe. Council of Europe, Parliamentary Assembly debate on 4 October 2013 (36th Sitting). Online: https://bit.ly/3ZulcDp
Zaccaria M. L. (2014). Az egyenlő bánásmód elvének érvényesülése a munkajog területén a magyar joggyakorlatban [Doktori értekezés]. Debreceni Egyetem, Marton Géza Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola. Online: https://bit.ly/3Ztaf4P
Zaccaria M. L. (2016). Whose burden is it actually?. In Szabó M., Varga R., & Láncos P. L. (Szerk.), Hungarian Yearbook of International Law and European Law 2015 (pp. 601–624). Eleven. https://doi.org/10.5553/HYIEL/266627012015003001030
Letöltések
Megjelent
Folyóirat szám
Rovat
License
Copyright (c) 2025 Laura Gerstner
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
