Is the traffic sign an individual or general administrative act?
Reflections on the Actuarial Classification of Road Signs and Other Administrative Acts Relating to the Public Use of Public Works
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v5i1.96Keywords:
administrative acts of general scope, access to administrative courts, administrative action, individual decision, traffic signals, road signsAbstract
The study deals with the classification of road traffic signals as administrative activity, examining the rules applicable to them, as well as the rules and judicial practice in relation to comparable acts in the light of normativity and individuality. Following the examination of the possibility to classify these signs as administrative acts of general scope, the question of their classification as individual administrative decisions is examined, completed by a comparative legal context in which the approach of the German and Swiss administrative law to this question is presented. The conclusion suggests a preference for classification as an individual decision in view of the guarantee of effective judicial protection and the fact that other public use decisions are regulated as individual acts,too, while acknowledging that a provision with general scope is nevertheless an acceptable category.
References
Balázs I., Balogh Z. P., Barabás G., Bencsik A., Danka F., Fazekas J., Fazekas M., F. Rozsnyai K., Fürcht P., Hoffman I., Hoffmanné N. I., Kecső G., Króneisz G., Nagy M., & Szalai É. (2023). Nagy M., & Hoffman I. (Szerk.), A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló törvény magyarázata (negyedik, hatályosított kiadás). ORAC.
Barabás G. (2014). A Kúria ítélete a Magyar Orvosi Kamara tagdíjszabályzatában foglalt regisztrációs díjfizetési kötelezettséget előíró szabály hatályon kívül helyezéséről: Közigazgatási bíróság által gyakorolt normakontroll közigazgatási perben. Jogesetek Magyarázata, 5(4), 37–62.
Barabás G. (2022). Kp. 4. §. In Barabás G., F. Rozsnyai K., & Kovács A. Gy. (Szerk.), Nagykommentár a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. I. törvényhez. Wolters Kluwer.
Berényi S. (1984). 15. Az államigazgatási aktus. In Berényi S., Iváncsics I., Baraczka R., & Szamel L. (Szerk.), Magyar Államigazgatási Jog. Általános rész. BM Könyvkiadó.
Bisztriczki L., & Dajkó P. (2019). Birtokvédelem „házon kívül”. A birtokvédelem sajátosságai a tulajdontól elváló birtokjogi helyzetekben és a közös tulajdonból eredő speciális birtokvédelmi esetekben. Új Magyar Közigazgatás, 12(4), 35–49. Online: https://shorturl.at/hKdb4
F. Rozsnyai K. (2018). Hatékony jogvédelem a közigazgatási perben. A magyar közigazgatási perrendtartás európai fejlődési tendenciákhoz illeszkedő kodifikációjának egyes előkérdései. ELTE Eötvös. Online: https://www.eltereader.hu/media/2020/04/Rozsnyai_HatekonyJogvedelem_READER.pdf
F. Rozsnyai K. (2020). Közterület-igazgatás. In Lapsánszky A. (Szerk.), Közigazgatási jog: Szakigazgatásaink elmélete és működése (pp. 310–328). Wolters Kluwer.
F. Rozsnyai K. (2024). D mint dichotómia, dominancia és dualizmus. Közjog és magánjog viszonya közigazgatási perjogi szempontból. Jogtudományi Közlöny, 79(12), 533–543. https://doi.org/10.59851/jk.79.12.1
Fazekas M. (2017). Hatósági ügy – közigazgatási jogvita. Jogtudományi Közlöny, 72(10), 453–462. Online: https://real-j.mtak.hu/10792/49/JK%2010%20egybe.pdf
Fekete O. (2023). A közigazgatási bíráskodás aktuális problémái – reflexiók a múltra és a jelenre. FORVM, 13(3), 83–99.
Forgács A. (2014). Az ügynökségek jogalkotási hatásköre az Amerikai Egyesült Államokban. Jogtudományi Közlöny, 69(12), 569–578. Online: https://real-j.mtak.hu/1027/57/jk1412.pdf
Forsthoff, E. (1955). Lehrbuch des Verwaltungsrechts (5. kiad., Köt. 1).
Forsthoff, E. (1971). Lehrbuch des Verwaltungsrechts (10. kiad., Köt. 1).
Gornig, G.-H. (1985). Die sachbezogene hoheitliche Maßnahme. Auch ein Beitrag zur Allgemeinverfügung im Sinne des § 35 S. 2 VwVfG. Duncker & Humblot.
Häfelin, U., Müller, G., & Uhlmann, F. (2020). Allgemeines Verwaltungsrecht (8. kiad). Dike.
Hoffman I. (2016a). A helyi önkormányzati normakontroll a tervezetek nyomán. Közjogi Szemle, 9(4), 26–33. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/4738413
Hoffman I. (2016b). A közterületek és a közutak hasznosításával kapcsolatos általános kérdések. Jegyző És Közigazgatás, 18(5), 23–25. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/3075689
Horváth M. T. (2023). Boncasztalon. Jogtudományi Közlöny, 78(10), 454–462. Online: https://real.mtak.hu/id/eprint/211971
Jakab A. (2009). A magyar jogrendszer szerkezete. Dialóg Campus.
Jaag, T. (1985). Die Abgrenzung zwischen Rechtssatz und Einzelakt. Schultess.
Kárász M. I. (2022a). A szakmai kamarák normatív aktusai feletti közigazgatási bírói kontroll egyes perjogi kérdései. In Fazekas M. (Szerk.), Jogi tanulmányok 2022 (pp. 225–238). ELTE. https://doi.org/10.56966/2022.15.Karasz
Kárász M. I. (2022b). Hogyan (nem) érhető el a hatékony jogvédelem? A normatív közigazgatási aktusok feletti bírói kontroll. Jogtudományi Közlöny, 77(1), 1–10. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/9137011
Kárász M. I. (2025). Általános hatályú rendelkezések a közigazgatási bírói gyakorlatban. Magyar Jog, 72(3), 163–173. https://doi.org/10.59851/mj.72.03.4
Kovács A. Gy., Tóth T., & Forgács A. (2016). The Legal Effects of European Soft Law and Their Recognition at National Administrative Courts. ELTE Law Journal, 2, 53–70. Online: https://ojs.elte.hu/eltelj/article/view/5132
Madarász T. (1987). Közigazgatás és jog. KJK.
Magyary Z. (1942). Magyar közigazgatás. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda.
Nagy M. (2022). Szerződés a közigazgatási jogban. Jogtudományi Közlöny, 77(4), 137–146. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/8701812
Niehues, N. (1963). Dinglichkeit im Verwaltungsrecht [Doktori értekezés]. Münster.
Papp T. (2022). A közterület-használat joggyakorlata magánjogi szempontból. Jogtudományi Közlöny, 77(4), 147–153. Online: https://szakcikkadatbazis.hu/doc/1749953
Somssich R. (2021). Magánszemélyek kereshetőségi joga tíz évvel Lisszabon után: Teljes vagy hiányos jogorvoslati rendszer?. In Varju M., Fazekas F., Bartha I., & Papp M. (Szerk.), Hatékony bírói jogvédelem az Európai Unió jogában (pp. 102–125). TK.
Szegedi L. (2012). A pénzügyi piacok közvetlen európai felügyeletének kihívásai. Pénzügyi Szemle, 57(3), 368–379.
Szegedi L. (2016). Egyéni és kollektív uniós jogvédelem a közigazgatási perben: A szubjektív jogsérelemhez kötött közigazgatási bírói jogvédelem uniós átalakulása [Doktori disszertáció, Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE)]. https://doi.org/10.15476/ELTE.2016.057
Wolff, H. J. (1963). Verwaltungsrecht (5. kiad., 1. kötet). C.H. Beck.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2025 Krisztina Rozsnyai
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
