On the concept of digital governance
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v4i1.72Keywords:
digitization, government, governance, electronic, public administrationAbstract
As a result of digitization, most state and non-state actor have started to make amendments for efficiency. In addition to efficiency, it can be highlighted that services operating on an accelerated electronic basis have now gained such a foothold in individual states that in many cases these options are already known, convenient and effective for users.
The objective of my study is twofold: First, to find out how the government, as the top of public administration and executive authority can digitally manage society, as its most crucial function. Second, to identify domestic and international practices, that can help shape the concept of digital governance.
References
Aggod-Fekó A. (2018). Az elektronikus kormányzat fejlődése Magyarországon az Elektronikus Közigazgatási Operatív Program és az. Államreform Operatív Program tapasztalatai alapján [Doktori értekezés tézisei]. Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Online: http://bitly.ws/Ichi
Árvay V. Gy., & Bíró J. (2017). Információmenedzsment és e-közigazgatás. Nemzeti Közszolgálati Egyetem. Online: https://shorturl.at/QHcrC
Benny, A., Kumar, A. A., Basit, A., Cherian, B., & Kharat, A. (2020). Blockchain based E-voting System. SSRN. https://dx.doi.org/10.2139/ssrn.3648870
Budai B. (2017). Az e-közigazgatás fogalma, jogi és stratégiai keretei. Dialog Campus. Online: https://bit.ly/3v4hXpS
Casey, D., Burrell, P., & Sumner, N. (2019). Decision Support Systems in Policing. European Law Enforcement Research Bulletin, Special Conference Edition, 4, 97–106. Online: https://bit.ly/3wH3y3j
Chadwick, A. (2016. november 24.). e-government. Encyclopedia Britannica. Online: https://www.britannica.com/topic/e-government
Chronowski N., & Drinóczi T. (2007). Európai kormányformák rendszertana. HVG ORAC.
Csáki Gy. B. (2009). Az elektronikus közigazgatás tartalma és gyakorlatának egyes kérdései [Doktori értekezés]. Pécsi Tudományegyetem. Online: https://bit.ly/3v1z5fJ
Csáki Gy. B. (2021). A digitális közigazgatás. Miskolci Jogi Szemle, 16(1. különszám), 53–61. Online: https://bit.ly/3VC9Iw6
Drinóczi T., & Petrétei J. (2004). Jogalkotástan. Dialóg Campus.
Dunleavy, P., Margetts, H., Bastow, S., & Tinkler, J. (2006). New Public Management Is Dead – Long Live Digital-Era Governance. Journal of Public Administration Research and Theory, 16(3), 467–494. https://doi.org/10.1093/jopart/mui057
EuroNews. (2022. április 14.). Kormányok világtalálkozója: a digitalizáció, ami megkönnyíti az életünket [Video]. Online: http://bitly.ws/Ickt
Európai Bizottság. (2017. október 6.). Ministerial Declaration on eGovernment. The Tallinn Declaration. Online: https://bitly.ws/ZqnC
Fábián A., & Stankovics P. (2022). A közigazgatási döntéshozatal támogatása elektronikus eszközökkel, különös tekintettel a hatósági eljárásra. KözigazgatásTudomány, 2(1), 71–84. https://doi.org/10.54200/kt.v2i1.30
G. Karácsony G. (2013). Az elektronikus szavazási eljárás egyes kérdései. In Szoboszlai-Kiss K., & Deli G. (Szerk.), Tanulmányok a 70 éves Bihari Mihály tiszteletére (pp. 174–182). Universitas-Győr. Online: https://bitly.ws/ZqmN
Heka L., Jakó N., Mikes L., Pongó T., & Szakály Zs. (2016). Nemzeti alkotmányok az Európai Unióban. Wolters Kluwer.
Horváth D. (2022). Az országgyűlési választások digitalizációjának lehetősége Magyarországon. In Békési G., Kiss M., & Várallai L. (Szerk.), A technológia és a jog korrelációja (pp. 61–78). Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar Óriás Nándor Szakkollégium. Online: https://bit.ly/43oZJw5
Juhász L. (2007). E-közigazgatás Európában: fókuszban a közigazgatás racionalizálása és az állampolgár. Információs Társadalom, 7(1), 17–30. https://doi.org/10.22503/inftars.VII.2007.1.2
Klubuk R. (2017). Az elektronikus kormányzás kialakulása. Miskolci Egyetem. Online: https://bitly.ws/Zqnc
Lovas L, & Antali J. (2022). Digitális vs. elektronikus aláírás Online: https://jogaszvilag.hu/szakma/digitalis-vs-elektronikus-alairas/
Molnár Sz., & Z. Karvalics L. (2004). Közigazgatás az Internet korában – az ekormányzat kutatói szemmel. Információs Társadalom, 4(2), 5–23. https://doi.org/10.22503/inftars.IV.2004.2.1
MTI. (2020. december 3.). Palkovics: A digitalizáció a közigazgatásban sem választás kérdése. Magyarország Kormánya. Online: https://bitly.ws/Zqnw
MTI. (2022. február 13.). A Kormány az e-bejelentővel is tovább csökkenti az adminisztratív terheket. Kormányhivatalok. Online: https://bitly.ws/Zqkk
Muha L., & Krasznay Cs. (2018). Az elektronikus információs rendszerek biztonságának menedzselése. NKE. Online: https://bit.ly/3vcbWat
Nemeslaki A. (2018). A magyar közigazgatás digitális transzformációjának jelentősége a vezetéstudományban. Vezetéstudomány, 49(7–8), 2–5. http://doi.org/10.14267/VEZTUD.2018.07-08.01
Pándi E. (2007). Az elektronikus Kormányzás gyakorlata Magyarországon. Bolyai Szemle, 16(3), 169–185. Online: http://bitly.ws/Ico6
Ramya, R., Ramesh, N., Sekar, M., & Pushpak G. (2021. július 12.). E-ballot System Based on Blockchain Technology. Proceedings of the International Conference on Innovative Computing & Communication (ICICC) 2021. https://doi.org/10.2139/ssrn.3884812
Richards, N. M., & King, J. (2014). Big Data Ethics. Wake Forest Law Review, 49, 393–432. Online: https://bitly.ws/ZqnP
Sasvári P. (2015). Az e-szavazási hajlandóság empirikus vizsgálata Ausztriában és Magyarországon. In Buzás N., & Prónay Sz. (Szerk.), Tudásteremtés és - alkalmazás a modern társadalomban (pp. 248–257). Szegedi Tudományegyetem. Online: https://bit.ly/3PbEJCY
SSL. (2023. április 18.). Mi a különbség az elektronikus és a digitális aláírás között? Online: https://bitly.ws/Zqoh
Sárközy T. (2006). Államszervezetünk potencia zavarai (A betegség okai, a beteg állapota, a gyógyulás útjai). HVG-ORAC.
The intact one. (2019. október 13.). E-Governance (G2C, G2B, G2G). Online: https://bitly.ws/Zqom
Z. Karvalics L. (2008). Úton a digitális kori kormányzás felé. Demos Magyarország Alapítvány.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2024 Dominik Horváth
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
