Different panels of judges in the Kúria create different practice
Examining the motion for immediate legal protection submitted by the defendant authority in the course of the extraordinary review
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v3i1.53Keywords:
immediate legal protection, extraordinary judicial review before the Kúria, suspensory effect to final judgementsAbstract
By the promulgation of the autonomous Code of Administrative Court Procedure, the legislator created the instrument of immediate legal protection (azonnali jogvédelem) and allowed administrative courts to temporarily settle the problematic situation at the heart of a legal dispute, thus ensuring effective legal protection. At the same time, immediate legal protection can be used not only in the course of a first-instance trial, but also in extraordinary review proceedings before the Supreme Court of Hungary, Kúria. The legislator applied a reference-rule technique when creating the framework of immediate legal protection in the proceedings mentioned above. When interpreting it, the Kúria faced several problems. In this paper, I will primarily examine whether the Kúria can order the suspensory effect of the petition for extraordinary review to the final judgement based on the motion for immediate legal protection submitted by the defendant authority. In this conceptual issue, different panels of the Kúria took different positions. To demonstrate the problem, I will analyse the case-law of the Kúria and I will use dogmatic arguments to support why the Kúria has indeed the power to order the suspensory effect also to the final judgements.
References
Bajusz D. (2018). A közigazgatási pereskedési „játékszabályok” változásai. Adó, 32(5), 27–31.
Barabás G., & Forgács A. (2022). Kommentár a Kp. 50. §-hoz. In Barabás G., F. Rozsnyai K., & Kovács A. (Eds.), Nagykommentár a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényhez. Wolters Kluwer.
Barabás G. (2022). Kommentár a Kp. 2. §-hoz. In Barabás G., F. Rozsnyai K., & Kovács A. (Eds.), Nagykommentár a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényhez. Wolters Kluwer.
Baranyi B., & Aszalós D. (2022). Az azonnali jogvédelem: azonnali? jogvédelem? In Bodzási B. (Ed.), Jogászegyleti Értekezések 2022 (pp. 77–109). Magyar Jogász Egylet.
F. Rozsnyai K. (2018). Hatékony jogvédelem a közigazgatási perben. ELTE Eötvös.
F. Rozsnyai K. (2021). Gyógyítható-e a közigazgatási perorvoslati rendszer? In Holé K. & Király E. (Eds.), Haladás és ellenállás: Erdei Tanár Úr és más szerzők dolgozatai (pp. 186–199). ELTE Eötvös.
F. Rozsnyai K. (2010). Közigazgatási bíráskodás Prokrusztész-ágyban. ELTE Eötvös.
Fazekas M. (2017). Hatósági ügy - közigazgatási jogvita. Jogtudományi Közlöny, 72(10), 453–462.
Horváth E. Í. (2022). Azonnali jogvédelem a Kúria gyakorlatában. Kúriai döntések: bírósági határozatok, 70(7), 1144–1149.
Kiss D., & Németh J. (Eds.). (2007). Nagykommentár a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. Törvényhez. Wolters Kluwer.
Kovács A. Gy. (2017). A Kúria megváltozott szerepköre a közigazgatási perrendtartás rendszerében. Jogtudományi Közlöny, 72(9), 403–408.
Kovács A. Gy. (2007). A szabályozó hatóságok eljárásjogának modellje a határozatok jogerőhatásai és végrehajtása tükrében. PhD disszertáció.
Kovács A. Gy. (2022). Kommentár a Kp. 96. §-hoz. Barabás G., F. Rozsnyai K., & Kovács A. (Eds.), Nagykommentár a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényhez. Wolters Kluwer.
Nagy M. (2021). Véglegesség és jogerő a közigazgatási eljárásban. In Fazekas M. (Ed.), Közigazgatási jog – Általános rész III. (pp. 294–300). ELTE Eötvös.
Papp D. (2022a). A Kp. hatályosulásának egyes kérdései a gyakorlatban. In Bodzási B. (Ed.), Jogászegyleti Értekezések 2022 (pp. 207 –212). Magyar Jogász Egylet.
Papp D. (2022b). Az azonnali jogvédelem szabályainak alkalmazása a felülvizsgálati eljárásban. Kúriai döntések: bírósági határozatok, 70(7), 1150–1155.
Patyi A. (2019). A magyar közigazgatási bíráskodás elmélete és története. Dialóg Campus.
Rozsnyai K. (2015). A közigazgatási perjog fejlesztésének koncepcionális irányai. Magyar jog, 62(9), 485–491.
Rozsnyai K., Minkó R., Ördög A., Ráth O., & Vincze-Csapó E. (2015). Részletes jelentés a közigazgatási perrendtartás koncepciójának előkészítéséről. Online: https://bit.ly/3XaZ4uM
Winklerné Nóvé I. (2020). Azonnali jogvédelem a közigazgatási perben. Magyar jog, 67(4), 227–234.
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2023 Krisztián Kis
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
