The prohibition of withdrawal as minimum environmental protection requirement
DOI:
https://doi.org/10.54200/kt.v1i1.4Keywords:
prohibition of withdrawal, right to environment, necessity-proportionality, Constitutional Court, precautionsAbstract
One of the key issues in environmental protection is how to set the level of expectations. This can hardly be described in a positive way in general terms. The human rights approach is more a reminder that the state and everyone else has minimum obligations. The concept of jus cogens in international law refers to this. From the outset, the Hungarian Constitutional Court has applied the requirement of non-regression, which therefore takes the level of protection already achieved as a benchmark. Deviations from this, applying the necessity-proportionality test, are conceivable for the justified protection of other fundamental rights, but only with adequate justification, which is an obligation on the state. The prohibition of retrogression covers several aspects: the assessment of priorities, substantive and procedural issues, administrative or other organisational conditions, operational efficiency. All from the point of view of whether or not it has, or can have, an impact on the enforcement of the right in question. Not only is actual regression prohibited, but the possibility, or even the risk, of diminution is not permissible. In this context, the focus is on prevention and precaution.
References
Balogh Zs. (2010). Az emberi méltóság: jogi absztrakció vagy alanyi jog, Iustum Aequum Salutare, 6(4), 35-44. online: https://bit.ly/3zq0nfR
Bándi Gy. (2017). A visszalépés tilalma és a környezetvédelem. In Gellén Klára (Szerk.), Honori et virtuti: Ünnepi tanulmányok Bobvos Pál 65. születésnapjára (pp. 9-23). Iurisperitus Bt.
Bándi Gy. (2017). Környezeti értékek, valamint a visszalépés tilalmának értelmezése. Iustum Aequum Salutare, 13(2), 159-181. online: https://bit.ly/390ol6n
Bándi Gy. (2019). Környezethez való jog. In Schanda B. – Balogh Zs. (Szerk.), Alkotmányjog – alapjogok. Pázmány Press.
Carducci, M., Bagni, S., Lorubbio, V., Musarò, E., Montini, M., Barreca, A., Di Francesco Maesa, C., Mumta, I., Spinks, L., Powlesland, P. (2019) Towards an EU Charter of the Fundamental Rights of Nature (Study for The European Economic and Social Committee) online: https://bit.ly/3NaAhkP
Casla, K. (2020). Rights and Responsibilities: Protecting and Fulfilling Economic and Social Rights in Times of Public Health Emergency, In Ferstman, C., Fagan, A. (Eds.), Covid-19, Law and Human Rights: Essex Dialogues. A Project of the School of Law and Human Rights Centre, University of Essex. doi: http://doi.org.10.5526/xgeg-xs42_003
Csapó Zs. (2020). „[...] És amelyet csak a nemzetközi jognak az ugyanilyen jellegű későbbi szabályával lehet megváltoztatni.” Az 1969. évi bécsi egyezmény és a ius cogens módosíthatósága. Állam- és Jogtudomány, 61(1), 25-43. online: https://bit.ly/3ab1EMS
Darpö, J. (2021) Can Nature Get it Right? A Study on Rights of Nature in the European Context(commissioned by the Policy Department for Citizens’ Rights and Constitutional Affairs European Parliament PE 689.328- March 2021), 61. online: https://bit.ly/3N7AF3E
Fodor L. (2013). A víz az alaptörvény környezeti értékrendjében. Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, 31, 329-345. online: https://bit.ly/3N3P28Y
Fodor L. (2005). A jogszabályok környezetvédelmi hatásvizsgálata, Publicationes Universitatis Miskolcinensis Sectio Juridica et Politica, Tomus 23(2), 245-278.
Fodor L. (2007). A környezethez való jog dogmatikája napjaink kihívásai tükrében, Miskolci Jogi Szemle, 2(1), 5-19.
Halmos Sz. (2017). Szempontok a UN CRPD hazai végrehajtásához, különös tekintettel az egyezmény 19. cikkére (a fogyatékos személyek önálló életvitelhez és közösségbe való befogadáshoz való joga) I., Acta Humana, 5(6), 75-102. online: https://bit.ly/3t6vjOe
Jeffries, Jr., J. C., Levinson, D. J. (1998). The Non-Retrogression Principle in Constitutional Law, California Law Review, 86(6), 1211-1249. https://doi.org/10.2307/3481106
Olajos I. (2018). A természeti védettség alatt álló területek speciális kezelői joga, és a visszalépés tilalmának elve, valamint a tulajdonosi joggyakorlás jogának ütközése az állami tulajdonú területek kezelése kapcsán. Agrár- és Környezetjog, 25, 174-189. http://doi.org/10.21029/JAEL.2018.25.157
Prieur, M. (2012). Non-regression in environmental law, S.A.P.I.EN.S - Surveys and Perspectives Integrating Environment and Society, 5(2) online: https://sapiens.revues.org/1405
Sulyok K. (2015). A természetvédelem védelmében – a nemzeti park igazgatóságok vagyonkezelését érintő törvény előzetes normakontrolljának margójára. Ars Boni, 3(2)
Szilágyi J. E. (2018). Az elővigyázatosság elve és a magyar alkotmánybírósági gyakorlat – Szellem a palackból, avagy alkotmánybírósági magas labda az alkotmányrevízióhoz. Miskolci Jogi Szemle, 13(2/2)
Tushnet, M., Fleiner, T., Sounders, C. (Szerk.), (2013). Routledge Handbook of Constitutional Law. Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203072578
Downloads
Published
Issue
Section
License
Copyright (c) 2021 Gyula Bándi
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
